Jobb vagy baloldali?

Jobb- vagy baloldali-e egy igazi zöld párt?

Az emberek hajlamosak beskatulyázni mindent a világon. Ez érvényes a pártokra is. Ma egy pártot, ha szóba kerül, akkor csak jobb- vagy baloldaliként tudnak elképzelni. Más formáció szóba sem jöhet, pusztán azért, mert a háttérhatalom erre programozta az emberek gondolkodását. Ma Magyarországon arról vannak meggyőződve, hogy aki zöld, az csak baloldali lehet. Ennek valójában van is, meg nincs is alapja. Van alapja azért, mert Európában a zöld pártok nagy részét a háttérhatalmi befolyás átalakította baloldali párttá, ugyanakkor a hazánkban 1989-től létező Magyarországi Zöld Párt, majd annak az utódpártját jelentő Nemzeti Zöld Koalíció, és annak az utódja, a Zöldek, a Normális Emberek Pártja mindennek nevezhető, csak épp baloldalinak nem.

Egyébként a nemzetközi gyökerek sem baloldaliak. Herbert Gruhl, a Zöldek megalapítója egy jobboldali CDU-párti politikus volt. A CDU jelentése: Keresztény Demokrata Szövetségnémet elnevezésének rövidítéséből ered. Tehát: egy echte jobboldali párt jobboldali politikusa az, aki megalakította a Zöldeket Németországban. Itt dől meg csúfosan az a teória, amely nem több mint egy rosszindulatú hazugság, hogy a zöld ideológia és politika a baloldali gondolkodásmód fejlődése.

Ezt bizonyítani Herbert Gruhl a következőkben felsorolt megnyilvánulásaival lehet: 

1. Gruhl 1954-től 1978. július 12-ig a CDU tagja volt.

2. 1990-ben a Független Ökológusok Németországban jobboldali konzervatív szervezethez csatlakozott.

3. „Nem állunk sem a jobb, sem a bal oldalon, hanem elöl…” volt a szlogenje.

4. „Ahogy az eszperantóegy mesterséges nyelv, amely nem tudta meghonosítani magát, a mesterséges közös valuta csak az egymáshoz nem illő pénznemek bábuja lehet.” Ez volt a véleménye az euró bevezetéséről.

5. Gruhl bírálta liberális bevándorlási politikát, az Egy bolygót kifosztják bestsellerében azt írta, hogy az „európai népek” bevándorlási politikája „hihetetlenül ostoba”.

6. Egy évvel halála előtt Gruhl az Ascension into Nowhere című könyvében arra figyelmeztetett, hogy „sok kultúra keveredik egy szobában”. A keverék értéke „növekvő keveréssel” csökken. Arra az ellenvetésre, hogy ez nem hasonlít-e a „méltatlan élet” téziséhez, Gruhl azt mondta: „Ez az entrópia törvénye, amely különösen az ökológiában érvényesül, és ez a törvény az emberi kultúrákra is vonatkozik”.

A fentiek egyértelműen bizonyítják, hogy a zöldek gyökerei nem kommunista vagy baloldali  ihletésűek. A zöld gondolkodás Európában a II. Világháború után keresztény-demokrata azaz jobboldali eredettel bír. Ugyanakkor az is igaz, hogy a zöldek létrejöttük után elutasították mind a bal- mind a jobboldalt, majd a háttérhatalom sorozatos puccsokkal eltávolította a zöldeket a zöld pártok éléről, és ezt tette a jobboldali pártok vezetőivel is. Ezért van ma az a helyzet Európában, hogy az összes parlamenti párt kevés kivételtől eltekintve liberális, míg Magyarországon mindegyik az. Közöttük csak a liberalizmus módja változik: 

1. Nemzeti liberálisok: FIDESZ, KDNP, Jobbik, Mi Hazánk, Volner Párt.

2. Zöld liberális: Lehet más a politika (LMP), Párbeszéd.

3. Kozmopolita liberális: MSZP, Momentum, DK, Új Kezdet, ISZOMM, Magyar Liberális Párt.

Miről ismerhetők fel a liberális pártok? Elfogadja az atomerőművet, a jelenlegi járványhelyzetet, a korlátozó intézkedések szükségszerűségét, az Uniós tagságot, a NATO-tagságot, a WHO-tagságot, a lakosság mérgezését, a bevándorlás valamelyik formáját (pl. a letelepedési kötvény), az idegen nyelvek prioritását az oktatásban, a technokrácia érvényesülését a mező- és erdőgazdálkodásban, az abnormális szexuális élet támogatását, az abortuszt, a médiák befolyását a politikai életbe. Valamennyi liberális párt célkitűzése a fogyasztói társadalom valamelyik formája. 

Kizárólag a nemzeti és a zöld liberálisoknál fordulhat az elő, hogy egy-egy pontban nem mutat liberális jelleget, pl. a nemzeti liberálisok esetében a migráció, a zöld liberálisok esetében az atomerőmű kérdése.

Jelenleg a földön a pártok homogenizálása, azaz liberalizálódása folyik, hogy eltűnjenek azok a különbségek, amelyek nehezítenék a világállam létrejöttét. Ennek csak és kizárólag egy lehetséges ellenfele van, egy igazi zöld párt, amely hazánkban Zöldek, a Normális Emberek Pártja néven létezik. 

Liberalizmus = természetellenesség, jobb- és baloldaliság = félig természtetesség,zöld = természetesség. Vagyis a liberalizmusnak beláthatóan a zöld politikai irányzat az ellenfele.

A jobboldaliság annyit jelent, hogy a nemzeti érdekeket tartja elsődlegesnek. A baloldaliság annyit jelent, hogy a szociálpolitika érvényesítése az elsődleges. A liberalizmusnál a globalizáció és a vele együttjáró kozmopolitizmus az irányadó, míg az igazi zöldeknél az élet, az egészség, a természeti környezet védelme bír mindenek fölötti prioritással. Így lehet felismerni azt, hogy melyik párt politikája valójában hová is tartozik.

Ideológiai háttér: 

Liberalizmus: zsidó vallás, anarchia

Jobboldaliság: kereszténység, fasiszta és náci ideológia, polgári filozófia

Baloldaliság: maxizmus-leninizmus, utópista szocializmus, hegeli dialektika

Zöld: a keleti és nyugati szellemi áramlatoknak mai viszonyokra kidolgozott együttes formája, élevédelmi ideológia, GAIA-elmélet, ördögi kör-elmélet.

Zöld párt már az ókori Rómában is volt, amikor még a baloldaliság és a liberalizmus nem is létezett. Zöld jelleget mutatott a II. Világháború előtt az olasz fasiszta, és a német nemzetiszocialista párt is.

Ez utóbbi 1927-ben javaslatot tett az állatkínzás és a kóservágás betiltására, 1931-ben az élveboncolás betiltására, 1933-ban betiltatta a szenvedéssel járó állatkísérleteket és az élveboncolást. Ezek értelmében nem lehetett az állatokat érzéstelenítés nélkül levágni, a vadászoknak megtiltották a szenvedést okozó csapdák használatát, később pedig minden más szenvedéssel járó cselekményt is, így az állatviadalokat és a libatömést is. 1934-ben megalapította a Német Vadásztársaságot, illetve oktatást szervezett a vadászoknak az etikus vadászatról. 1935-ben megalkották az általános természetvédelmi törvényt, bevezették a védett fajok kategóriáját, így a világon először a náci Németországban helyeztek állatot törvényi védelem alá, a farkast. 1936-ban erdősítési és további vadvédelmi törvényeket hoztak, 1937-ben törvényben szabályozták az állatok szállítását, 1938-ban az állatvédelem iskolai tantárgy lett. A kihalt fajok visszaállítására is kísérletet tettek, pl. az őstulok kitenyésztésére a magyar szürkemarhából.

A nemzetiszocialista világnézet holisztikus volt, vagyis mindenre kiterjedt, nemcsak az országra és az emberekre, hanem az állatokra és a növényekre is. Heinrich Himmler be akarta tiltani a vadászatot, Hitler pedig –Göbbels naplója szerint–  az összes vágóhidat bezáratta volna a háború után.

A fasiszták Olaszországban sem viselkedtek másként: az 1926-ban megalakult Milizia Forestale létesítette az első nemzeti parkokat, ahol a vadászatot, halászatot és növénytermesztést szigorú korlátozásoknak vetették alá. Ezek a korlátozások az afrikai gyarmataikon is megjelentek, sőt az 1939-ben olasz uralom alá kerülő Albániában is. A Milizia Forestale feladatai közé tartozott a természetes nemzeti kincsek védelme és gyarapítása, a fenntartható erdőgazdálkodás kialakítása, a vadállomány felügyelete, illetve a területen a rendfenntartási feladatok betöltése, és hadi helyzetben annak fegyveres védelme. Idézet Benito Mussolinitől: „Kötelességünk országunk helyreállítása mind szellemi, mind anyagi téren. Tíz éven belül Itáliára rá se lehet majd ismerni! Addigra átalakítjuk: megújítjuk a hegyektől, melyeket zöld takaróval borítunk be, egészen a mezőkig, melyeket újra birtokba veszünk!”

Visszakanyarodva mára, bennünket, Zöldeket, a Normális Emberek Pártját nem a történelmi gyökerek indítottak el a párttá szerveződés útján, hanem a kényszer elv és a hatás-ellenhatás törvénye: helyre kell hoznunk, amit mi és az előző korosztályok tönkre tettek, valamint az abnormalitás elleni harccal útját kell állni a világállami törekvéseknek. Ehhez a harcunkhoz nem kívánjuk visszaforgatni a történelem kerekét, nem akarunk belépni sem a jobb- és baloldaliság, sem pedig a fasizmus, a nácizmus és a kommunizmus zsákutcáiba.