Mire jók a tüntetések?

Mire jók a tüntetések?

Rengeteg dologra: A tiltakozók kifejezhetik és világgá kürtölhetik a véleményüket, lehet szidni bizonyos társadalmi köröket, politikusokat, háborogni politikai vagy gazdasági helyzetek, állapotok miatt. A tüntetések alatt lehet tolongani, üvöltözni, transzparenseket lobogtatni. Az időjárástól függően esőben bőrig ázni, megfőni dög melegben a napon vagy megfagyni rohadt nagy hidegben. Továbbá végig lehet vonulni gyalog olyan utakon is, ahol egyébként a járműforgalom miatt nem lenne lehetséges, és nem utolsó sorban rendőrségi mozgósításra is alkalmas.

Talán ezek miatt a rendkívül hasznos dolgok miatt az elmúlt időszakban megnőtt a bejelentett tüntetések száma. Persze az is igaz, hogy a szervezőik egyre kevesebb emberrel számolnak, legalábbis az Országos Rendőr-főkapitányság adatai szerint.

Szóval, mire is jók a tüntetések a fent leírtakon kívül?

Semmire. Magyarországon szinte egészen biztos, hogy semmire. Nálunk a „közhangulat” folyamatos szondázása, mérése folyik, és senkit nem érdekel kormány szinten, ha néhány kalandvágyó, lelkes ember kiszalad az utcára és belekiabálja a kínját a levegőbe. Kizárólag a lakosság többségének hangulata, viszonyulása számít. Valójában ezek alapján hoznak döntéseket, pontosabban ezekhez igazítják a rendelkezéseket a változtatásokat. Erre építik a propagandát és a hazugságaikat, az ígéreteiket is eszerint fogalmazzák meg.

Aki egy kicsit is alaposabban megvizsgálja  a tüntetések hatásfokát könnyen megállapíthatja, hogy nincs eredményük. A kormány egyszerűen figyelmen kívül hagyja, megvárja, amíg elfáradnak a tüntetők, hazamennek, kicsit még pufognak otthon, aztán minden megy tovább ahogy „el volt tervezve”. Már az emberek nagy része se foglalkozik az ilyen megmozdulásokkal. Kit érdekel, hogy valamelyik városban összejöttek néhány százan vagy országos demonstrációt tartottak a fővárosban 4892-en?

Lassan egyre többen jönnek rá, hogy ez a módszer nem működik.

Az igazsághoz hozzátartozik, hogy van az a fajta tüntetés, amelyik eredményre vezet, méghozzá az, amelyet a hatalom szervez az általa meghatározott ügyért. Nos, ekkor gond nélkül meghajlik a „nép akarata” szerinti. Ilyenkor eredményes a tüntetés és emiatt hiszik a naiv emberek, hogy a tüntetések működnek.

A tüntetés, mint a magamutogatás egy formája

Sok lelkes tüntető, mint kisebbrendűségi komplexussal rendelkező ugyanakkor egoista egyén úgy próbálja a világgal szembeni elkeseredését feloldani, hogy többé ne érezze magát szürke senkinek – tüntet! Így fontosnak, erősnek, hősnek, bátornak, mártírnak és bölcsnek érzi magát, ezen tulajdonságok meglétével tetszeleg önmaga előtt és fel nem fogja  az emberek többsége továbbra is őt semmibe veszi.

A tüntetés, mint pótcselekvés

A tüntető általában az életben egy sikertelen egyén, aki anyagi gondokkal küszködik. Mivel szórakozásra nincs pénze így tüntet, mert az legtöbbször nem kerül semmibe. Lehet, hogy cigarettára, fekete kávéra, édességre, alkoholra és drogokra nincs pénze vagy ezek befolyásától van vezetve ezért képtelen a logikus gondolkodásra.

A tüntetés, mint családhelyettesítő

A tüntetők nagy része súlyos magánéleti és családi problémákkal küzd. Ebből önerejéből nem tud kilábalni, megfelelő társaság és baráti kör kialakítására is alkalmatlan. Elmegy tüntetni, mert végre tartozik valakikhez – lásd. tüntetők.

A tüntetés, mint az önsanyargatás egy formája….

Sok mazochista azért megy tüntetni, mert reménykedik abban, hogy esetleg megbüntetik, szidalmazzák,  megverhetik érte és Ő végre  az atrocitások elszenvedésével  lehet szenvedő áldozat.

A tüntetés, mint a stratégiához analfabéta egyének mankója

Ahhoz, hogy valaki tüntető legyen, általában nem kell semmilyen kimagasló észbeli képesség, politikában való jártasság, szónoki tehetség, történelmi lábnyomot hagyó  szellemiség.  A legprimitívebb,  iskolázatlan, legostobább és legdemagógabb személyekből is válhat tüntető amelynek tehetsége a köznapi élet bármilyen intelligenciát követelő megnyilvánulása terén a nullával egyenlő.

A tüntetés, mint szelep a gőz kiengedésére

A tömeg egy oktalan lényekből álló alakzat csupán a fogyasztói társadalom rendszerében. Ha valamilyen kedvezőtlen hatás éri  a tömeget ez ellenálláshoz vezet ugyan, amely energiát indukál, de az indukált energia felhasználása a tüntetéssel  ésszerűtlen. Sikertelen tüntetésekkel ez az energiát ki lehet sütni. akkor a minden ösztönös megérzést nélkülöző bárgyúságba belesüllyedt tömeg elveszti a hajtóerejét, belefásul a sikertelenségbe és beletörődik a kizsákmányolásába 

A tüntetés, mint a passzivitásba süllyedés

Sok tüntető azt hiszi, hogy ő aktív része a történelemnek és a társadalomnak. Pedig ez nem így van, ugyanolyan passzív tényező, mint az otthon hőbőrgő! Jó példák erre a kovidos tüntetések – egy sem gyakorolt mérhető és lényeges ellenhatást a hatalommal szemben.

A tüntetés nem a hatalom megdöntésére irányul, hanem a hatalmat kívánja jobb belátásra késztetni. Annyi esze van a tüntetőknek, mint a középkor írástudatlan paraszt felkelőinek, akik úgy gondolták a rossz uraikból, ha figyelmeztetik őket majd jó urak lesznek. Azt a hatalmat, amely a tömeget kényszerítés stratégiájával terrorizálja, nem lehet jobb belátásra késztetni mivel a terrorista amint lehetősége van terrorizál. A terroristával szemben pedig semmilyen naiv protokoll nem vezethet hosszú távon megegyezésre csak a kényszerítés – kutyaharapást eb szőrével…, Csak a saját fegyvere alkalmas ellene….

A tüntetés, mint a háttérhatalom malmára vizet hajtó energia

A rend a háttérhatalom legerősebb ellenszere, a káosz a háttérhatalom legsikeresebb  stratégiája. Napnál világosabb a tüntetés a társadalomban a káoszt támasztja. Ha a káoszt erősítik, azzal a háttérhatalmat támogatják.

A tüntetés, mint a háttérhatalom által legkedveltebb. a háttérhatalom számára legveszélytelenebb próbálkozás

Ezen nincs mit csodálkozni. A tüntetések az esetek 99 százalékában a háttérhatalom kormányait sem ingatják meg nem hogy a háttérhatalmat, mivel nem a hatalom megszerzésére irányul a tüntetés, hanem csak figyelmeztetés vagy figyelem felkeltés a hatalom számára. Legtöbbször ezt a célját sem éri el, mert nincs mögötte átütő erő, sőt még annak a látszata sem.

Tüntetés, mint Gandhi

Nem akarom azokat a szánalmas alakokat, akik manapság a hazai tüntetéseket vezetik Gandhihoz hasonlítani, mint ahogy az általuk mozgatott lakosságot Gandhi embereihez. Ha valaki nem hiszi el nézze meg a Gandhiról készült filmet és egyből igazat ad nekem. Olyan lenne, mint Orbán Viktort Attila királyhoz hasonlítani. Nincs egyetlen azonosság sem!

A tüntetés nem forradalom és nem rendszerváltás

A tüntetés – akár békés, akár erőszakos – nem irányul és nem irányulhat a hatalom megszerzésére, mint a forradalom, mert a háttérhatalom gittegyleteinek vagy a háttérhatalom által irányított ellenzéknek a megnyilvánulásai. A fogyasztói társadalom rendszerét csak egy zöld állammá átalakulás minősíthet rendszerváltássá. Zöld államot pedig csak az igazi Zöldek akarnak, az álzöldek, a jobboldal és a baloldal nem, így az általuk vezetett tüntetés sosem lehet rendszerváltó tényező és nem vezethet rendszerváltáshoz!                               Az igazi Zöldek nem a tüntetésekben látják a megoldást a fogyasztói társadalom megdöntésére, hanem abban, hogy a periférián ahol a leggyengébb a háttérhatalom és annak fogyasztói társadalma tehát itt a legalkalmasabb a helyzet arra, hogy átasszimilálja a fogyasztói társadalmat zöld társadalommá, vagyis a káoszból rendet, a szemétből nyersanyagot, a pusztításból teremtést, a betegségből egészséget, a terméketlenségből termékenységet, a halálból életet teremtve. Mindezt az által, hogy a Zöldek az életvédelmi ideológiára épülő intuitív globális tudatuk révén a jövő válságát sorozatosan a jelenben oldják meg!

Tüntetés általi eredmény mindig akkor van, ha a tüntetés nem csak tüntetés, hanem valami más is, vagy átalakul mássá……

Pl. a tüntetés végén a tömeg elfoglal egy rakétakilövő támaszpontot, erőművet és ez által stratégiai előnybe kerül. A hazai tüntetések nem hoznak semmilyen stratégiai előnyt a tüntetők számára olyan egyszerű oknál fogva, hogy nincsenek stratégiai céljaik a tüntetéseknek, mert nem stratégák irányítják őket. A stratégiához fegyelem kell. A gyülevész tömeg fegyelmezetlen. Csak egy megfelelő  ideológiai háttérrel rendelkező párt képes fegyelmezett tömeget és az azt irányító stratégiai tudással rendelkező elitet létrehozni, amely a tüntetésével stratégiai előnyök megszerzése által a hatalom kényszerítésére vagy megdöntésére képes!

Erre hazánkban egy párt hordozza a lehetőséget: a Zöldek a Normális Emberek Pártja!

A háttérhatalom elleni harc legkifinomultabb, leghatásosabb eszköze az aszimmetrikus hadviselés. Mert számarányában kevés személy is nagy stratégiai előnyöket hozhat létre a kormány és a háttérhatalom ellen egyaránt!